Szavannák

[Kavar mester]

Dantooine szavannáin sétálva az emberekben megnyugtató érzések lesznek úrrá, azonban nem árt vigyázni! Sok veszedelmes teremtmény él ám a Dantooineon. Az itt élő Jedi Lovagoknak állandó kihívás volt gyalog megközelíteni egy területet miattuk.

[Daniel Serasai]

Daniel lassan megérkezett az általa behatárolt helyre. Itt már egy kicsit érezte az Erõ jelenlétét. Nem feltétlenül a Jedihez kötötte az Erõt, hiszen abból a bolygón igen sok volt a Jedi Enklávé miatt is és még ki tudja mennyi forrástól származhatott. Mindenesetre érezte és tudta, hogyha most valaki itt van, aki szintén Erõérzékeny akkor az is érzi az õ jelenlétét. Körbenézett, de nem látott egyelõre semmit, csak a száraz növényeket és puszta földet látott. A közelben sehol nem volt víz. Daniel szerncsére ismerte annyira a bolygó földrajzát, hogy tudja víz nélkül nem érdemes nekivágni egy ilyen hosszú útnak. Fõleg ha gyalog megy az ember, ahogy ezt õ is tette. A közelben volt egy-két szikla. Az Erõt használva felugrott az egyik nagyobb darab tetejére, hogy ismét körbenézzen.
- Hééé! Hahó! - kiáltotta a távolba. Remélte nemcsak a vadállatok fogják meghallani az üvöltését. A nap még erõsen sütött, annak ellenére, hogy dél már rég elmúlt. Muszály volt leülnie egy kicsit meditálni. Ha ilyen állapotban van a szervezete is jobban bírja a szélsõségeket és fogékonyabb az Erõre is. Talán most lesz valami viziója, legalábbis Dan így gondolta.

[Kavar mester]

Balszerencséjére sikerült felvernie egy Kath véreb hordát. A hiénás mozgású kutya-oroszlán keverék lények, és a szarval rendelkező nagytestű vérebek felébredtek, és Daniel felé tartottak. Összesen tizenöten voltak.

[Daniel Serasai]

- Kellett neked ordibálnod! - korholta magát miközben felkelt. Nem volt érdemes tovább rejtegetnie a fénykardját. Hamar a jobb kezébe vette és megnyomta az aktiváló gombot. A kék penge lassan kiemelkedett a hüvelybõl és még a napfény ellenére is igen erõsen ragyogott. Mivel az állatok igencsak sokan voltak Danielnek csak az jutott eszébe, hogy villámgyorsan próbálja meg lekaszabolni õket. Azonban volt egy elõnye is annak, hogy vadállatok támadtak rá. Lévén ezeknek semmilyen fegyverük nincs messzirõl képtelenek rálõni. Közelrõl pedig szintén elõnyben van, hiszen a végtagjaik és egyéb testrészeik nem fénykardállóak, tehát könnyedén végezhet velük. Egyetlen igazán nagy hátránya az állotak túlereje és mozgékonysága. Ezt megpróbálta úgy kivédeni, hogy a kardját mindenfelé forgatta és csapkodta, természetesen tudatosan, hogy ezzel óvja a testi épségét és közben támadjon is egyszerre.

[Kavar mester]

Daniel érdekes technikája sikeres volt. Azok a kath vérebek, akiket nem sikerült eltalálnia, végül megfutamodtak, és elszaladtak. A többi a földön feküdt, akiket sikerült levágnia. Lekapcsolta a fénykardját, és ebben a pillanatban erős Erő-aurát észlelt tőle nem is olyan messze. A Jedi, aki a bolygón van, nyilván harcba bocsátkozott valakivel vagy valamivel. Akkor pedig sietnie kell, ha szeretné élve megtalálni a Jedi Lovagot.

[Daniel Serasai]

- Úgy látszik ez nem a pihenõs napom lesz! - jegyezte meg és elkezdett arrafelé futni, ahol a Jedi jelenlétét érezte. Az Erõt alkalmazta, hogy gyorsabban fusson. Érezte ahogy szétárad a testében és minden porcikája bizsergett. A mozgása sokkal kifinomultabb lett. Fénykardját ismét elõ kellett vennie, mert nem tudta mi várja a helyszínen. Még nem kapcsolta be csak futott tovább. Gondolatok tömege futott át a fején. Vajon milyen bajba sodorta magát ez a Jedi lovagy? És ki lehet õ? Nem sok twi'lek Jedi Lovag jutott hirtelen az eszébe. Csak egyvalaki, aki elég fontos személyiség volt a Jedik szempontjából, de nem hitte, hogy ez a személy él. A feladata mindenképpen ugyanaz, Jediket keresni, hogy segítsenek a Sithek elleni harcban.
Már érezte, hogy közel jár, ezért bekapcsolta a fénykardját és egy nagyot ugrott a magasba. A kardot a feje fölé emelte és készen állt, hogy egy kemény csapást mérjen az esetleges támadókra.

[Kavar mester]

Nem is kellett már olyan sokáig rohannia, mire megpillantotta, hogy egy kékbőrű Rutiai twi'lek férfi áll legalább tíz szétkaszabolt egyenruhás zsoldos között, és a kezében egy sárga pengéjű fénykard van.

A twi'lek lekapcsolta a fénykardját, majd szemmel láthatóan észrevette Danielt, aki szintén fénykardot fogott. Elkerekedett szemekkel figyelt.
-Érzem benned az Erőt de... nem Sith vagy... talán egy Padawan?- kérdezte furcsa akcentussal.

[Daniel Serasai]

- Így van! A nevem Daniel Serasai és Jediket kutatok fel, hogy a Köztársaság szolgálatába álljanak - mondta el röviden és lényegretörõen a feladatát - Bastila Shan, Jedi Lovag küldött. A Köztársaság erõi a Coruscanton gyülekeznek. Csatlakozik hozzánk? - támadta le egy gyors kérdéssel a Jedit. Tudta, hogy egy kicsit gyors volt, de nem akarta, hogy még több vadállat vagy esetleg katona jöjjön. Eltette a fénykardját is, hogy bizonyítsa tényleg békés szándékkal jött. Bár ezt bizonyára a Jedi Lovag már régen megállapította.
Azt még azonban meg kell tervezniük, hogy hogyan menekülnek el a bolygóról. Ugyanis egy twi'leket fénykarddal az oldalán könnyen kiszúrnak. Eszébe is jutott egy ötlet a késõbbiekre, de egyelõre még nem vetette fel.

[Kavar mester]

-A'chta Vons'ido, én voltam Dorak mester utolsó tanítványa. A kicsi Bastila él még? Ez érdekes, pedig úgy tudtam hogy Malak megölte. Na mindegy. Ami a kérésedet illeti, benne vagyok. Az emberek itt nagyon megőrültek. Ez már a harmadik csapat, ami minden figyelmeztetés nélkül rám lőtt. Mintha valami vadállat lennék vagy mi. Hajód van? - kérdezte a Jedi Lovag.

[Daniel Serasai]

~ Tehát õ az egykori Jedi tanács egyik tagjának a tanítványa volt. Azért az nem kis dolog. Mindenesetre most azzal kell foglalkoznunk, hogy hogyan jussunk el a Coruscantra. Ha csak egyedül lennék gyerekjáték lenne kijutni a bolygóról, de így, hogy egy olyan személlyel vagyok, akire mindenki vadászik... ~ elmélkedett Daniel a "szökésen".
- Sajnos nincsen semmilyen jármûvem és egyelõre ötletem se, hogy hogyan jussunk a Coruscantra, de kitalálok valamit - mondta, bár a tervezés egyáltalán nem volt az erõssége. Az improvizáció annál jobban - De ha bármilyen jó és fõleg õrült ötlete van azt szívesen veszem - jegyezte meg nevetve Daniel.

[Kavar mester]

-Elvetemült ötlet? Hát... nem elég elvetemült, de azt hiszem a célnak megfelelő. A lényeg az, hogy én egy járművel jöttem idáig, amit aztán azóta biztos elloptak a suhancok. Így nekem sincs olyan járművem, amivel eljuthatnék innen. De... azt hiszem, tőlünk nem messze van egy szerelő műhely. Ott biztosan találnunk valamit.


Daniel és A'chta érezték, hogy hamarosan társaságuk lesz, mégpedig most sokkal többen jönnek.
-Nem árt ha sietünk. Egyre több ilyen fejvadászba és zsoldosba futunk, ha csak itt álldogálunk. -mondta a férfi, majd visszatűzte derekára a fénykardot, és szaladt egy irányba.

[Daniel Serasai]

A'chta szavai egy kicsit meglepték.
- Szóval hajót lopunk? Ez Jedihez méltó dolog? - nevetett, miközben követte a twi'leket - és szeretném leszögezni, hogy jó pilóta vagyok. Tehát ha vezetni kéne, szívesen feláldoznám magam eme dolog szent oltárán - jegyezte meg padawanhoz méltó nagyképûséggel. Miközben futott próbált minnél jobban ráhangolódni az Erõre.
~ Vajon hányan tarthatnak erre? Nagyon felkeltette az érdeklõdést errefelé ez a Jedi. Még jó, hogy idejében érkeztem. Pár nap késés és lehet soha nem is találtam volna rá. Azonban mostmár nekem is vigyáznom kell, mert vele vagyok és buktam az inkognítómat. Hacsak... ~ jutott eszébe egy korábbi ötlete, amit szoros helyzetben be tudna dobni. Ha az se jönne be, hát marad az utolsó lehetõség mégpedig, hogy keresztülrombolnak mindenen.
Ahogy futottak Daniel a hajón kezdett aggódni.
- Igazából bármilyen ócskavas megfelelne csak legyen hiperhajtómûve és el tudunk jutni a Coruscantra.

[Kavar mester]

Miközben igyekeztek biztonságos menekülő útra lelni, a Jedik sok vadállattal küzdöttek meg, akik gátolták őket az előre jutásban. Sikeresen legyőzték őket, majd már nem voltak olyan távol a várostól, mikor ugyanis hirtelen egy hideg fuvallat csapta meg őket. Sötét Oldal jelenlétet éreztek. Egy rövid időre megálltak, majd A'chta szólalt meg.

-Te is érezted ugye? A Sötét Oldal... itt a Dantooineon. Nem valami biztató, és az érdekes hogy eddig nem éreztem. És úgy érzem, egyre közeledik. -nem is kellett sokáig várniuk, hisz a látóhatáron feltűnt egy fekete köpenyt viselő, hiányos öltözetű lány.

A Nő

A'chta bekapcsolta a fénykardját, a nő pedig életre keltett egy szisszenő hangon előtörő lila fénykard pengét a markolatából.

[Daniel Serasai]

Csak futottak és futottak legyõzve az újabb támadó vadállatokat, de egy újabb, veszélyesebb akadályba ütköztek. Egy nõ, aki a nagy valószínûséggel a Sötét Oldal hatalmát használja.
- Legalább nem unatkozunk! - válaszolta A'chta-nak. De több ideje nem volt, hogy viccelõdjön ugyanis a nõ, abszolút nem békés szándékkal jött eléjük. Az is és A'chta is bekapcsolták a fénykardjukat, Daniel is így tett.
~ Nem tudom mekkora benne az Erõ, de túl kell jutnunk rajta. Nem idõzhetünk túl sokat vele. Eleve veszélyes küzdeni a Sötét Oldallal, de ha túl sokáig feltart az se jó, mert az üldözõink csak közelebb érnek hozzánk. Minnél hamarabb le kell rendeznem ~ gondolta.
A Djem So éppen alkalmas arra, hogy gyors és nagy erejû támadásokat hajtsanak vele végre. Ezért Daniel nem is habozott nem várta meg míg a Jedi indul el, hanem õ maga rontott rá a nõre és egy cseles vágást indított a jobb válla felé, de ez csak a látszat volt, mert egy pördüléssel majd a másik oldalát próbálja megtámadni.

[Kavar mester]

A'chta megpörgette a fénykardját, majd Daniel után rohant. Daniel csapását a lány könnyen kivédte, majd a következőt is, és utána az Erő segítségével ellökte őt. Mikor le akart volna sújtani Danielre, A'chta Lovag gyorsan összeakasztotta vele a fénykardját. Sistergő hangok zaja lepte el a környéket, így mivel a nő célja sem volt a lebukás, félrecsapta a Twi'lek kardját az útból, és támadott fürgén, hátrálásra kényszerítve a Jedi Lovagot. Így Daniel már fel tudott állni, magához hívta a kezéből kiesett fénykardot, majd életre keltette annak kék pengéjét, és már rohant is, hogy segítsen A'chtának.

[Daniel Serasai]

~ Ez a lány erõs, nagyon erõs. Muszály lesz valamilyen cselhez folyamodni ha le akarjuk gyõzni ~ gondolta miközben futott a párbajozók felé. A'chta egyelõre jól bírta a harcot, de a lány hátrálásra kényszerítette, ami ugye két dolgot is jelenthet. Az egyik, hogy valóban kiesett a markából az irányítás és kénytelen védekezni a másik pedig, hogy védekezve várja a megfelelõ pillanatot, hogy támadjon.
Daniel gondolta ebbõl a helyzetbõl akár még jól is kikerülhetnek. Míg a lány a Jedi Lovaggal van elfoglalva addig Daniel pördülve megpróbál átugrani felettük és a lány háta mögé kerülve megpróbál lesújtani rá. Minnél jobban ráhangolódik az Erõre, hogy felkészüljön az esetleges Erõalkalmazásokra.

[Kavar mester]

Daniel a lehető legjobbkor időzített. A'chta és az ismeretlen Sötét Jedi a fénykardjaikat összeakasztották, és ő az ugrása közbeni vágással sikeresen eltalálta a lány fénykardját, aminek markolatát ketté is vágta, elpusztítva ezzel a fénykardot. A'chta mester pedig az Erő segítségével nekilökte egy fatörzshez a lányt, mire az térdre rogyott.

[Daniel Serasai]

Daniel még továbbra sem kapcsolta ki a fénykardját és erõsen fogta, nehogy az Erõ segítségével esetleg kirántsák a kezébõl. Odasétált a lányhoz és a nyakához tartotta a fénykardját, de csak óvatosan, nem akarta megsebezni.
- Ki küldött és miért akarsz minket megölni? - kérdezte ridegen. Remélte, hogy a Sötét Oldal dolgozni fog a lányban és az ugyebár a félelembõl indul ki. Egy egyszerû kihallgatás pedig pont elég ahhoz, hogy egy hasonló fiatal lány meg lehessen félemlíteni. Ezzel is sietnük kellett azonba. Remélte, hogy nem veszik fel útitársként, túsznak a lányt, bár abban biztos volt, hogy a Jedi majd megpróbálja a Világos Oldalra téríteni. Annyira erõsen azért nem uralkodott benne a Sötét Oldal, ez kiderült a harc folyamán is. Egy Sithel Danielék biztos nem bántak volna el ilyen "könnyedén".

[Kavar mester]

A Jedi Lovag lekapcsolta a kardját, majd a derekára tűzte.
-Ismerős volt a küzdő stílusod. Mond csak, Aikana Padawan, mi sodort el téged ilyen messzire? - a lány lassan felállt, és levette a csuklyát. Rövid, vörös haja volt.

-A'chta Lovag, jól emlékeztem rád. Dorak mester mindig jókat mondott rólad.
-Felelj, mit keresel itt?
-Miután az Akadémia elpusztult én... elragadtak az érzelmeim, és a mesterem tanításai ellen fordultam. Már bánom ezt.
-Cufang mesterre gondolsz? Eléggé sajnálatos hogy ő is odaveszett.
-És ki ez a Padawan? Talán a te növendéked? - fordult Daniel felé.

[Daniel Serasai]

~ Szóval ezek ismerik egymást? Nagyszerû... is lehetne, ha a lány nem tért volna át a Sötét Oldalra. Bánja, hogy áttért. Én is sokmindent bánok, de ennek azért súlya van. Nagyon át kell gondolnunk, hogy mit csináljunk vele ~ gondolta majd az utolsó mondatra lett figyelmes. Még mielõtt A'chta válaszolhatott volna Daniel megszólalt.
- Nem vagyok a tanítványa! Egyelõre azért vagyok itt, hogy megmentsem ezt a Jedit - mondta magához hûen nagyképûséggel - azonban A'chta lovag mit csináljunk ezzel a lánnyal, hagyjuk itt vagy vigyük magunkkal? - kérdezte hangjában azzal a szándékkal, hogy õ inkább magára hagyná a lányt, de valahogy tudta, hogy mi lesz a válasz. Most már kikapcsolta a fénykardját, de még nem bízott a lányban ezért figyelt rá nehogy valamilyen trükkel az elcsenje tõle. Közben eszébe jutott, hogy a város már nincs olyan messze ezért jobb lesz, ha sürgõsen eldöntik a kérdést és folytatják az utukat, mert soha nem jutnak el akkor a Coruscantra.