|
|
Post by Kavar mester on Nov 30, 2008 23:02:37 GMT 1
Négy hatalmas Sith Nagyúr temetkezési helye ez, akik még az ősi időben éltek. Minden sír veszélyt rejt magában. Sok ősi csapda védi a Sith Nagyurak kincseit. Évekkel ezelőtt, mikor még nem semmisítették meg a Sith Akadémia teljes "hallgatóságát", gyakran jöttek ide régészkedni. A talált, ősi tárgyakat a Mesterüknek vitték, ezzel bebizonyítva hogy alkalmasak a végső próbákra. Azonban miután az Akadémia elhagyatott lett, jóformán senki sem járt erre pár Tuk'ata koson kívül. |
|
|
|
Post by Renar Fett on Jan 10, 2009 17:41:02 GMT 1
A hajóm kilépett a hipertérből, melynek koordinátáit csak úgy találomra tápláltam be, nem volt külön célom, ahova el akarok jutni, csak egy, minél messzebb az Onderon-tól. Idő közben a nőtől lopott kristályt is beszereltem a fénykardomba, amiről nem tudom honnan származik. Az asszony valami Jediket emlegetett, hogy azoknak van ilyen, de én nem emlékszem rá, hogy az lettem volna. Konkrétan semmire sem emlékszem, az eddigi emlékeim teljesen kitörlődtek, amnéziás lettem.
~ Ki vagyok én? Olyan Jedi voltam, amit a nő is mondott?
Kikapcsoltam az automata pilótát, s kézi irányításra kapcsoltam a hajót. Nagy meglepetésemre tudom vezetni ezt a gépet, tudom az övemen lévő fénykardot is használni, valamint azt a bizonyos Erőt is tudom használni, reflexszerűen. A nő – akit megloptam – ő definiálta a Jediket úgy, hogy: „… használni tudnak valami Erőt…”, és én is képes vagyok rá.
Kezemet a botkormányra helyeztem, majd a műszerekre pillantottam: Korriban-on vagyok. Nem ismerem a bolygót, egyiket sem ismerem az Onderon és a Dxun kivételével. Kicsit feltoltam a kormányt, így a gép orra egyenesen a planéta felszínét célozta meg, s nagy sebességgel indult el felé.
~ Vajon több ilyen képességű ember is van, mint én? Biztosan, hisz a nő általánosságban beszélt róluk. De vajon hol találom őket?
Egyre közelebb értem, majd végül már a Korrinban légkörén cirkáltam. Magas épületeket pillantottam meg a szélvédőn átnézve, feltételeztem, hogy ott van civilizáció, ezért arrafelé kormányoztam, s közben csökkentettem a sebességet. Mikor már elég közel voltam a felszínhez, kieresztettem a gép lábait, majd finoman letettem a hajót. Olyan könnyen ment, mintha már régóta ezt csináltam volna, valószínűleg régebben már megtanulhattam, hogy kell egy ilyet elvezetni.
A hajó rámpájához sétáltam, majd a falon lévő gombbal kinyitottam azt. Lassan sétáltam le rajta, s ráléptem Korriban felszínére. Hosszú fekete köpenyem csuklyáját a fejembe hajtottam, majd néhány lépés után megálltam, s körbenéztem.
|
|
|
|
Post by Kavar mester on Jan 10, 2009 18:35:47 GMT 1
Korriban mint mindig, szokás szerint most is kihalt volt. Fett érzett valami számára különöset, amit ő nem ismert, mégsem volt számára ismeretlen. Úgy érzi, mintha ezt már egyszer érezte volna korábban. Hamarosan meglátja hogy a dombról ami fölvezet a Sith Akadémiához, két sötét köpenyt viselő alak fut le, kezükben hasonló fénykarddal, mint ami Renar tulajdonát is képezi. Az alakok odasietnek hozzá. Egyikük egy szőke nő, a másik meg egy vörös hajú férfi volt. Mindketten fiatalok lehettek. Nem tűntek túl barátságosnak.
-Ki vagy te? Érzem benned a Sötétséget. Mond, te is Sith vagy?
|
|
|
|
Post by Renar Fett on Jan 10, 2009 18:58:52 GMT 1
Csak a szél süvítő fújását lehetett hallani az épületek között, hol most is álltam. Elég kísérteties látvány volt a kihalt, romos helyet látni. Egy ismerős érzés fogott el, de nem tudtam, hogy honnan, hiába kutattam a fejemben, nem találtam semmi információt. Éreztem a hely energiáját, s kellemes érzés volt, mintha haza jöttem volna.
~ Körül kéne néznem arrafelé. ~ bámultam az egyetlen domboldal felé, mely egy épület kapujához vezetett.
Komoran, lassan, de magabiztos léptekkel indultam el felé, a csuklya árnyékában csak a szemeim világítottak. Itt- ott porfelhő kerekedett a szél miatt, s valahonnan kiszakadt gazokat gurított el néhány helyen.
Néhány méter megtétele után láttam, hogy a fönti épület kapuja kinyílik, s két alak fut ki onnan, egyenesen felém tartva. Én sem álltam meg, de nem vettem le róluk a szememet.
~ Olyan ruhájuk és kardjuk van, mint nekem. Tehát mégis vannak ilyen élőlények?
Mikor közelebb értek egy szőke nő és egy vörös hajó férfi arcvonalai körvonalazódtak ki előttem. Nem túl barátságosan, de megszólítottak, s a személyazonosságom felől érdeklődtek. Ők viszont azt kérdezték, hogy Sith vagyok-e. Fogalmam sem volt, hogy mi az a Sith, de ugyan olyan vagyok, mint ők, ezért azt a következtetést vontam le, hogy igen.
- Az. - válaszoltam nekik tömören, majd végigmértem őket.- Ti kik vagytok? - néztem a nőre, aztán pedig a férfira. - És mi ez a hely? - kérdeztem tőlük mély hangon.
|
|
|
|
Post by Kavar mester on Jan 10, 2009 19:15:52 GMT 1
-Hallod Ranaver, ő is közölünk való! - mondja a lány elégedetten. A férfi köhhint egyet.
-Hát, azért én letesztelném ha nincs ellenedre, Xeina.
-Ranaver, te állandóan csak küzdeni akarsz. Sion Mester büszke lehet rád.
-Az. - Ranaver,a a vöröshajú fiú aktiválta vörösen izzó fénykardját. Megpörgette, majd Djem So állást vett fel.
|
|
|
|
Post by Renar Fett on Jan 10, 2009 19:26:17 GMT 1
A kérdéseimre nem válaszoltak, de a nevük így is kiderült számomra. A nőt Xeina-nak hívták, míg a férfit Ranaver-nek. A lány elégedetten, s talán megkönnyebbülve vette észre, hogy én is közülük való vagyok, de a fickó már nem volt ennyire hiszékeny, ő próbára akart tenni.
~ Ezek szerint jó helyre jöttem, közéjük tartozok. És errefelé jó pont, ha valaki mindig küzdeni akar? Akkor nekem is ezt kell tennem.
Egy bizonyos Sion mestert említett Xeina, minden bizonnyal a felettesük lehet. Elég sok minden kitörlődött a fejemből, de a mester szó hallatán biztos voltam benne, hogy egy tiszteletreméltó, feljebbvaló illetőről lehet szó. És, ha én is közéjük tartozok, akkor azt akarom, hogy rám is büszke legyen Sion, ezért kicsit félretoltam a köpenyemet, majd leakasztottam a fénykardomat.
- Ez meggondolatlan volt. - mondtam Ranaver-nek öntudatlanul, mintha nem is én mondtam volna, csak úgy kijött a számon.
Én is aktiváltam a fénykardomat, miből egy piros színű penge kúszott elő lassan. Néhányszor megpörgettem magam előtt, s reflexből úgy álltam be, mint az előttem álló vörös. Ez újabb jel volt számomra, hogy én is ilyen Sith vagyok.
- Na gyere. - mondtam a srácnak kötekedően, s vártam, hogy nekem essen.
|
|
|
|
Post by Kavar mester on Jan 10, 2009 19:46:30 GMT 1
Rananer nekirontott a Sötét Jedinek, és a kardjaik egymásba akadtak. Sisteregve próbálták leszorítani egymást. Renar érezte a gyilkolási vágyat ellenfele csapásában. Ő nem úgy küzd, mintha meg meg akarná ölni Renart. Ő meg is akarja ölni Renart. Így Renarnak is be kellett keményítenie, és arrébb lökte az útból ellenfelét, majd egy hatalmas ugrással mögé került, és ott támadta vágásokkal, döfésekkel. Azonban a vörös hajú fiú játszi mozdulatokkal, fél kézzel védte ki a mandalori minden csapását.
-Nem rossz, de még nem láttál mindent. - mondta fenyegetően, és az egyik tenyeréből egy vékony villámnyalábot bocsátott ki a mandalorira, aki térdre kényszerült a fájdalomtól, majd Ranaver lassan felé sétált, és megállt közvetlen előtte.
-Gyönge vagy!
|
|
|
|
Post by Renar Fett on Jan 10, 2009 20:08:49 GMT 1
Amint aktiváltam a fénykardomat, s gúnyosan csalogatni kezdtem magam felé Ranaver-t, az meg is tette az első lépéseket felém. Dühödten rohanni kezdett felém, s lesújtott kardja pengéjével, de résen voltam, s magam előtt keresztbe tettem a kardot, s blokkoltam, de kardjaink összeakadtak, így mind a kettőnknek lehetőségünk nyílt egymás előtt fitogtatni a fizikai erőnket.
~ Épp olyan erős, mint én.
Hiába nyomtam erősebben, ő tartani tudta, de ez ellenkező esetben is igaz volt. Valahogy képes voltam érezni a férfi dühét felém nézve, éreztem rajta, hogy meg akar ölni. Nem tudtam, hogy ez minek köszönhető, arra tippeltem, hogy ezzel a képességgel is az a bizonyos Erő hatalmaz föl. Tudtam, ha így folytatódik, annak nem lesz jó vége, ezért eltökéltem magamat, s támadásba lendültem.
~ De mit tegyek?
Erre a kérdésre a reflexeim adtak választ, melyek azonnal cselekedtek. Nyitott tenyeremet mutattam Ranaver felé, mire az hátrébb tántorgott, majdnem elesett. Egy pillanatra elcsodálkoztam a dolgon, nem tudtam, hogy ezt miként csináltam, de újra alkalmam nyílt hálát adni az Erőnek, hogy ilyenekre vagyok képes általa.
Futni kezdtem a férfi felé, majd újabb meglepő dolog történt, hihetetlen magasságba ugrottam fel, s egy szaltót és egy félfordulatot vittem a mozdulatba, minek következtében a vörös mögé kerültem. Fénykardomat használva kaszabolni kezdtem, minden egyes csapás után egyre dühösebb voltam, haragból támadtam. Ranaver viszont játszi könnyedséggel védett mindent, egyszer sem tudtam eltalálni, majd hirtelen megnőtt a távolság közöttünk, ellenfelem ugrását követően. Ekkor kinyújtottam felém a karját, s villámokat szórt belém az ujjain keresztül, melyek nagy fájdalmat okoztak, s térde kényszerültem.
~ Erre, hogy volt képes? Csatlakoznom kell ehhez a Sion mesterhez, hogy nekem is tanítson ilyeneket.
Miközben én a fájdalmaimmal küszködtem, Ranaver közelebb sétált hozzám, s közvetlen előttem állt csak meg, majd gyengének nevezett. Erre aztán még jobban felkaptam a vizet, s bal kezemet ökölbe szorítottam. Egy nagy erejű ütést indítottam el a vörös hajú férfi nemi szerve felé. Ha betalált, akkor felálltam a földről, s az előttem térdelő fickó nyaka felé csaptam.
|
|
|
|
Post by Kavar mester on Jan 10, 2009 20:45:20 GMT 1
A találat sikeres volt, és a Sith tanonc máris a földön találta magát, ordítozott. A szőke lány pedig vihogott egy picit. Fénykardja kizuhant a kezéből, és kikapcsolódott. Ranaver ordibált és gurult jobbra balra a fájdalomtól. Renar csúnyán megalázta őt.
-Te rohadt kis... - káromkodott a vöröshajú fiú, de nem tehetett sokat. A mandalori már fel tudott állni, bár még mindig picit rángatózott a villámok miatt.
-Öld meg! - utasította őt egykedvűen Xeina. -Ha megölöd, akkor Sion mester biztos tanítani fog téged. -bólogatott a női Sith.
-Xeina, te kis olcsó lotyó! - ordította a megalázott férfi.
|
|
|
|
Post by Renar Fett on Jan 10, 2009 21:12:24 GMT 1
Az ütést követően Ranaver máris a földre térdelt, s nemző szervét szorítva bámulta a földet. Nagy nehezen sikerült felállnom, de még néhányat rángtam az előbbi villámoknak köszönhetően, de hamar kitisztult előttem a kép, s a káromkodó vörös hajút néztem. Térdről hasra esett, a fájdalma nem akart csillapodni, s ott jobbra- balra gurulva próbálta enyhíteni az ütés okozta megpróbáltatásokat.
~ Na, ki a gyenge te kis szemét?
Kinyúltam az erőben, s a férfi fénykardját magamhoz hívtam, hogy véletlenül se tudjon érte nyúlni.
Xeina is hozzászólt a dologhoz, arra utasított, hogy öljem meg az előttem fetrengő fickót. Bennem még mindig tombolt a düh és a harag, meg akartam fizetni annak a kis semmirekellőnek, amiért azokat a villámokat szórta belém, ráadásul még profitálhatok is belőle.
~ Sion mester tanítványául fogadni? Akkor biztos én is tanulhatnék tőle ilyen hasznos technikákat!
Fénykardomat a magasba emeltem, majd egy csapással leszeltem a védtelen és fegyvertelen Ranaver-t, majd a lányra pillantottam.
- Vezess Sion mesterhez. - mondtam neki egykedvűen, s vártam, hogy megtegye.
|
|
|
|
Post by Kavar mester on Jan 11, 2009 0:22:04 GMT 1
A lány mosolyogva nézte, ahogy a Sötét Jedi végez a Sith tanítvánnyal.
-Hidegvérrel csináltad, éppúgy ahogy azt kell. Ezzel meg is tetted az első lépést a Sithek Ösvénye felé. Akkor gyere, Sion mester vár már ránk. Biztosan örömmel fogad majd téged. A fénykardját megtarthatod, elvégre te ölted meg. - a nő hátat fordított, és intett, hogy kövessék őt.
|
|
|
|
Post by Renar Fett on Jan 11, 2009 0:38:17 GMT 1
Amint levágtam Ranaver-t a lány megdicsért engem. Értékelte a hidegvérűségemet, valamint elmondta, hogy most már méltó vagyok rá, hogy találkozzak Sion mesterrel. A vörös hajú fénykardját pedig megtarthattam, legalábbis azt mondta, hogy az enyém lehet, így azt a köpenyem egyik belső zsebébe süllyesztettem, majd követni kezdtem Xeina-t az épület kapuja felé.
|
|
|
|
Post by Kavar mester on Jan 12, 2009 1:00:50 GMT 1
Xeina az úton kérdezgette Renart bizonyos dolgokról.
-Mi itt egy pár tagú Sith-tanítvány csoportot alkotunk, Sion mester tanít minket, de hamarosan elutazhatunk a Trayus Akadémiára. Egész kellemes lesz nyugodt körülmények között tanulni, és nem kell félni a sok Tu'katától sem. Ezek a kecskék mániákusok. Van belőlük néhány az Akadémián, és nem olyan könnyű legyőzni őket ám. Még nekem is komoly gondot jelent elbánni velük, ha hárman vannak.
|
|
|
|
Post by Renar Fett on Jan 12, 2009 15:54:50 GMT 1
Csendben haladtunk felfelé a szemrevaló Xeina társaságában, lomhán, magasztosan, egy szó sem hangzott el kettőnk között, s ha rajtam múlt volna, akkor végig némán gyalogolhattunk volna, de a lány másmilyen természetű volt, ő a beszédesebb emberek közé tartozott, így rögtön osztotta is az információt irányomba.
~ Trayus akadémia? Ott minden bizonnyal több ilyen ember is van, mint mi. Ráadásul efféle technikákat tanítanak, melyekhez Erő szükséges? Ott a helyem. ~ gondoltam át magamban, de nem volt kedvem beszélgetni, ezért:
- Jól hangzik. - válaszoltam egykedvűen, de nem folytattam a beszélgetést.
Én inkább már ezzel a bizonyos Sion mesterrel akartam találkozni, ki remélhetőleg berkeibe fogad, s magával visz arra a bizonyos akadémiára. Legyőztem az egyik emberét, így minden bizonnyal szüksége van valakire a helyére, én pedig pont kéznél vagyok. Egyre inkább éhesebb voltam a hatalomra, minél több időt töltöttem a bolygón, s éresőnek éreztem magamat. Sokkal erősebbnek, mint odakint az űrben.
~ Kezd elegem lenni a sétálgatásból, jó lenne már Sion mesterrel tárgyalni.
|
|
|
|
Post by Kavar mester on Jan 17, 2009 13:43:25 GMT 1
A lány csak elmosolyodott a jövendőbeli társa egykedvűségén. Felismerte hogy Fett csak játssza a keményet, ő is nagyon izgul azon hogy vajon mi fog történni vele, ha Sion mester keze alá kerül.
A csapat hamarosan besétál az akadémiára a hátső bejáraton át.
//A következő HSZ-ed írd majd oda!//
|
|
